A „hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” cím mögé több fontos módosítást is elrejtett a kormány. A salátatörvény legfontosabb eleme, hogy a munkáltatók és a munkavállalók „adminisztratív terheinek csökkentése érdekében” a kormány megszünteti a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál a kötelező orvosi vizsgálatot. Azt, hogy ez miért lehet veszélyes, és miért aggódik miatta a kamara, ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
Az eltörlés általános, azonban nem minden munkakörre vonatkozik majd, mivel a kormány továbbra is meghatározhat majd foglalkozásokat és munkaköröket, ahol előírás lesz a kötelező vizsgálat. A törvény emellett meghagyja azt a lehetőséget is, hogy a munkáltató saját döntésével kötelezővé tegye a vizsgálatot. A közalkalmazottaknál az adott ágazatért felelős miniszter dönti majd el, hogy milyen munkakörnél kell a vizsgálat.
A saláta aljára olyan egyéb kiegészítőket is becsempészett a kormány, amik több munkavállalással és egyéb témákkal összefüggő eljárást egyszerűsítenek:
- 2025-től a munkáltatóknak nem kell a munkahelyet váltó dolgozók munkaügyi iratait megőrizni a nyugdíjkorhatár után 5 évig;
- az új hiteleket nyújtó intézmények az ügyfelek jóváhagyásával maguk igényelhetik közvetlenül a szükséges dokumentumokat más intézményektől;
- a bankoknak, biztosítóknak és hasonló szervezeteknek már nem írja majd elő a törvény, hogy a legfontosabb döntéseiket országos terjesztésű napilapokban is publikálják.
Segíteni szeretnék a külföldről hazaköltöző munkavállalók ügyintézését is: könnyebb lesz majd a külföldön kiállított okmányok honosítása, illetve itthoni elfogadása. Emellett bővítik azoknak az okmányoknak a körét, ahol a jövőben már nem lesz szükség diplomáciai felülhitelesítésre, az anyakönyvi kivonatot pedig egyszerűbb lesz hitelesíttetni.
Szintén ebben a több mint nyolcvanoldalas „kodifikációs pontosításokat” is tartalmazó csomagban rejtettek el egy új adónemet, az iparbiztonsági adót. Ezt a kormány az atomerőművektől, a vegyi üzemektől és az akkumulátorgyáraktól szedheti majd be. A hozzájárulás mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,042 százaléka, tehát egy 100 milliárdos forgalmú cégnél 42 millió forint lenne. Az iparbiztonsági adóról itt írtunk bővebben.