Két amerikai kutatócsoport több mint 32 000 európai ember adatait vizsgálta meg, hogy feltárja, vajon a dohányzás okozza-e az agytérfogat csökkenését, vagy más genetikai tényezők - a dohányzásra való hajlam vagy az alapvetően kisebb agy - vezetnek a dohányzáshoz.
Ismert, hogy kapcsolat van a dohányzás és a kisebb agytérfogat, valamint szürke- és fehérállomány között. Az viszont továbbra is kérdés, hogy a kisebb agy hajlamosít-e a dohányzásra, vagy a cigarettázás miatt zsugorodik az agy mérete? - írták a szerzők a publikációban.
A kutatók az alanyok egészséggel kapcsolatos viselkedését és agyi felvételeit elemezték, illetve vizsgálták, hogy az önkéntesek genetikailag milyen betegségekre hajlamosak. Az adatok az egyesült királyságbeli Biobank adatbázisból származtak. Kiemelten figyelték, hogy idővel a rendszeres napi dohányzás változásokat okozott-e az agy térfogatában.
Zsugorítja az agyat a dohányzás
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a dohányzás zsugorítja az agyat, és nem a kisebb agy hajlamosít a cigarettázásra. Az agy leépülése azoknál volt igazán jelentős, akik régóta dohányoztak, és ha ez a felfedezés nem lenne elég rémisztő, a változás visszafordíthatatlan.
A kor előrehaladtával az agytérfogat amúgy is csökken, a dohányzás pedig ezt a nem kívánatos folyamatot gyorsítja fel szignifikánsan, ami korai demenciához, Alzheimer-kórhoz vezet. A kutatók becslése szerint a világszerte előforduló alzheimeres esetek 14 százaléka a cigarettázás számlájára írható.
Ugyan a károsodást nem lehet visszafordítani, a leszokás megállíthatja az agy korai leépülését, húzták alá a szakértők.