A várandósgondozás egy komplex egészségügyi szolgáltatás, amelyet a szülész-nőgyógyász irányít a háziorvos, a védőnő és esetlegesen a választott szülésznő együttműködésével. [1.] Tapasztalatom szerint a várandósgondozásban a közforgalomban dolgozó gyógyszerészeknek és az expediáló szakasszisztenseknek is kiemelkedő szerepük van.

Feladatunk, hogy a várandósság csodálatos ám kockázatokkal teli időszakában szakmailag helytálló és hasznos tanácsokkal lássuk el a kismamákat, egyrészt a saját egészségük megőrzésében, egészségi állapotuk javításában, a betegségek prevenciójában, másrészt pedig a növekedő, fejlődő magzat védelmében.

A várandósság alatt is nagyon fontos az előny-kockázat mérlegelése, sokszor ugyanis a betegség nagyobb kockázatot jelent a magzat fejlődésére, mint a gyógyszer. Nagyon nehéz feladatunk van, ugyanis a legtöbb esetben a klinikai vizsgálatok hiányában nincs megfelelő adat arra vonatkozóan, hogy a készítmény biztonsággal alkalmazható-e terhességben.

Láz- és fájdalomcsillapítás

A magzatot is veszélyeztető egyik leggyakoribb probléma a lázas állapot. Hőemelkedés esetén nincs szükség a testhőmérséklet csökkentésére, a magas láz azonban főleg a terhesség első trimeszterében kockázatos a magzatra. A Science Signaling folyóiratban publikált kutatás szerint a várandósság 3. és 8. hetei között az emelkedett testhőmérséklet már önmagában elegendő ahhoz, hogy a szív- és állkapocsfejlődés rendellenességei kialakuljanak. Az azonban nem ismert, hogy a láz időtartama vagy a testhőmérséklet magassága mennyire befolyásolja a szerv fejlődésének rendellenességét. Ez a kutatás arra is választ adhat, hogy nemcsak a kórokozó okozza a fejlődési rendellenességet, hanem önmagában a láz is. [2.]

A fizikai lázcsillapításon túl paracetamol hatóanyagot tartalmazó, vény nélkül kapható készítmények alkalmazhatók. A paracetamol, bár átjut a placentán, sem az állatkísérletekben, sem a humán alkalmazása során nem bizonyult teratogénnek. Azonban minden esetben igaz, hogy a lehető legrövidebb ideig, a legalacsonyabb még hatásos dózisban és a legkisebb ismétlési számmal kell alkalmazni.

Légúti betegségek

A légúti megbetegedések hátterében állhat egyszerű megfázásból eredő nátha, de vírusfertőzés is. Döntő többségükben vírusos eredetűek, amelyek a magzatra nézve alapvetően ártalmatlanok. Az enyhe lefolyású, lázzal nem járó esetek általában néhány napon belül gyógyulnak, gyógyszeres kezelést ilyenkor nem igényelnek. Amennyiben a kismama belázasodik, és bakteriális felülfertőzöttség gyanúja lép fel, orvoshoz kell irányítani.

Orrfolyás, orrdugulás

Releváns epidemiológiai vizsgálatok hiányában a nazális dekongesztánsok használatára csakis orvosi felügyelet mellett, előny-kockázat mérlegelése révén van lehetőség. Ezek ugyanis roncsolhatják a magzat vérellátását. A szintén nazális dekongesztánsok csoportjába tartozó szelektív alfa1-receptor agonista fenilefrin – esetleges szisztémás vasoconstrictor hatása miatt – teljes mértékben ellenjavallt a várandósság idején. Biztonsággal alkalmazhatók azonban a tengervizes orrspray-k, amelyek átöblítik és nedvesen tartják az orrnyálkahártyát. Bizonyos gyógynövényeket tartalmazó orrspray-k, illetve egy úgynevezett ectoin-tartalmú orvostechnikai eszköz is használható.

Torokfájás

Számos különböző hatóanyagot tartalmazó, a szájnyálkahártyán alkalmazható készítmény létezik, amelyek fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és helyi érzéstelenítő hatással rendelkeznek. Vannak, amelyek bizonyítottan magzatkárosító hatásúak (pl. hexachlorophene). A legtöbb hatóanyag a releváns humán vizsgálatok hiányában nem javasolt terhesség alatt. [3.] A gyógynövények közül az izlandi zuzmó-, illetve a szemvidítófű-tartalmú készítmények használhatók.

Köhögés

Produktív (hurutos) köhögés: Az ismert hatóanyagokat (pl. a bromhexine aktív metabolitjait: ambroxolt, acetylcysteine-t, carbocysteine-t, erdosteine-t, gvajfenesine-t) tartalmazó készítmények állatkísérletekben nem bizonyultak embriotoxikusnak. Azonban nincs elegendő információ a biztonságos humán alkalmazásra, ezért kizárólag orvosi felügyelet mellett, az előny-kockázat mérlegelésével javasolt a használatuk. [3.] Számos gyógynövény-tartalmú (borostyánlevél, lándzsás útifű levél, kakukkfűlevél, vadsóska, vasfű, kankalinvirág, fekete bodza virág, tárnicsgyökér), gyógyszerként törzskönyvezett készítmény létezik, ezek biztonságos és hatékony használatáról szintén nincsenek megfelelő klinikai vizsgálatok.

Improduktív (száraz) köhögés: A dextrometorphanról hosszú évek után bizonyosodott be, hogy nagy adagban történő, hosszú távú alkalmazását követően az újszülöttekben elvonási tünetet és légzésdepressziót okozhat.

Emésztőrendszeri (gastrointestinalis) panaszok

Székrekedés

Az obstipatio az egyik leggyakoribb probléma, amelynek megoldásában hatékonyan és biztonsággal tudunk segíteni a kismamákon. A táplálkozási tanácsok is sok esetben célravezetők: sok rost (pl. útifű maghéj) sok folyadékkal, illetve lekvár fogyasztása. Hatékonyan alkalmazhatók az ozmotikus hashajtók (pl. lactulose, macrogol), amelyek vizet tartanak vissza, megnövelve ezzel a széklet víztartalmát, meglágyítva a székletet, így megkönnyítve annak kiürülését. Az elektrolit-vesztés veszélye miatt azonban ezek is csak elővigyázatossággal ajánlhatók. A glicerines kúp is segíthet, amely szintén ozmotikus tulajdonsággal bír, vizet von el a környező szövetekből és székelési ingert vált ki.

A népszerű bisacodyl hatóanyagot tartalmazó készítmények a vastagbél nyálkahártyáján található idegvégződések stimulálásával fokozzák a bélperisztaltikát. E szerekkel kapcsolatban nem figyeltek meg nemkívánatos mellékhatásokat, de mivel nincs megfelelő számú, kontrollált klinikai vizsgálat, ezek is csak orvosi ajánlásra alkalmazhatók. Tilos használni senna glikozidokat, ezek ugyanis alhasi vérbőséget, ezáltal vetélést okozhatnak.

Hasmenés

Az adszorbens tulajdonsággal rendelkező orvosi aktív szén nem szívódik fel és alkalmazható terhességben. A rendelkezésre álló nagyszámú vizsgálat a diosmectát hatóanyagnál sem mutatott negatív hatást. A loperamid hatóanyaggal kapcsolatban nincsenek megfelelő humán vizsgálati eredmények, így annak használatát kerülni kell várandósság alatt.

Savlekötők (antacidok)

Ezek általában magnézium- és alumíniumion-tartalmú készítmények, amelyek alkalmazhatók terhességben.

Savtermelődést csökkentő szerek

Ebbe a csoportba tartoznak egyrészt a protonpumpa-gátló gyógyszerek, amelyek kizárólag orvosi ajánlásra alkalmazhatók, ugyanis nincs megfelelő számú humán vizsgálati adat a biztonságosságukról. Állatkísérletekben a pantoprazole esetén igazoltak bizonyos dózis felett reproduktív foetotoxikus hatást.

A savtermelődést csökkentő gyógyszerek másik csoportja a H2-receptor-antagonisták, amelyek hatására csökken a savkoncentráció és a gyomornedv mennyisége. Állatkísérleti adatok azt mutatják, hogy e szerek átjutnak a placentán, de nem bizonyultak teratogénnek. Humán alkalmazásuk során sem bizonyultak magzatkárosítónak, de mivel nincs releváns bizonyítékunk rá, csak az előny-kockázat mérlegelésével adhatók.

Hányingercsillapítás

Nagyon gyakori probléma – főleg a terhesség első trimeszterében – a kismamákat kínzó, leggyakrabban reggel jelentkező hányinger, hányás (vomitus matutinus). A vény nélküli készítmények közül a B6-vitamin adható, maximális napi dózisa 25 mg. Nagy dózisban (50 mg/nap), tartósan szedni ellenjavallt, ugyanis az újszülöttekben a születéssel együtt járó megvonás hatására B6-vitamin dependencia alakulhat ki, ami epileptoid görcsrohamokkal járhat. Ezért az utolsó trimeszter elején javasolt teljes mértékben elhagyni. [3.,6.]

Javasolható még a kis mennyiségű gyömbér fogyasztása és a lehűtött víz kortyonkénti ivása. Az étkezések után ismétlődően jelentkező hányás (emesis gravidarium) esetén diéta, többszöri, kis mennyiségű élelmiszer elfogyasztása, lehűtött víz ivása javasolható. A kismamák egy kisebb részénél kialakulhat a terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarium), amely egy súlyos, magzatot veszélyeztető kórkép, amely mindig orvosi ellátást, akár kórházi infúziós kezelést igényel. [3.]

Probiotikumok

A legújabb kutatások eredményei alapján azt feltételezik, hogy a probiotikumok szedése a terhesség alatt és adásuk az újszülötteknek csökkenti a perinatális fertőzés esélyét, valamint a gastrointestinalis megbetegedések számát és megelőzi az atópiás rendellenességeket. [7.] Az úgynevezett PiP-tanulmány (Probiotic in Pregnancy Study) célja az volt, hogy felmérje a Lactobacillus rhamnosus HN001 probiotikum szerepét a csecsemők első évében az atópiás és ekcémás megbetegedésének, továbbá a terhességi cukorbetegség megelőzésében, a hüvelyi fertőzések és a szülés utáni depresszió és szorongás kialakulásának prevenciójában. [8.] A szülés utáni depresszió kialakulásának csökkentésében hatékonynak bizonyult: szignifikánsan alacsonyabb volt a Lactobacillus rhamnosus HN001 törzset szedő nőknél, mint a placebo csoportban. [9] A terhességi diabetes mellitus kialakulásának esélye kisebbnek bizonyult a baktériumtörzset szedőknél, különösen az idősebbek és a korábbi terhességi diabetes mellitusban szenvedők esetén. [10] A csecsemőkori ekcémás és atópiás bőr, szénanátha, asztma kialakulását az anya által szedett probiotikum (amikor a csecsemő nem kapta) nem csökkenti. [11.]

Vitaminok, ásványi- és nyomelemek

Minden kismamának egyénre szabottan kell magzatvédő vitamin készítményt ajánlani. Az illetőt ki kell kérdeznünk, hogy van-e valamilyen alapbetegsége (krónikus vagy akut), szed-e valamilyen gyógyszert, van-e valamilyen érzékenysége.

Az ajánlások szerint a tervezett fogamzás előtt két hónappal már szükséges a magzatvédő vitamin szedésének megkezdése. Azonban ez esetben is nagyon fontosnak tartom a mértékletességet és a helyes adagolási séma felállítását. Fel kell hívni a kismamák figyelmét arra, hogy ezek a készítmények önmagukban nem elegendők: a helyes életmód (változatos táplálkozás; rendszeres, állapotuknak és edzettségüknek megfelelő mozgás; káros szenvedélyekről való leszokás) kialakítása szintén elengedhetetlen.

Összegzés

A várandósság során a szervezeten belül megváltoznak az anyagcsere-folyamatok és a hormonháztartás, mindezeken túl pedig számos külső tényező is hatással van a kismamára és rajta keresztül a fejlődő, növekedő magzatra. Nekünk, gyógyszerészeknek óriási felelősségünk, hogy a várandós anyukát mindig körültekintően, minden körülményt figyelembe véve lássuk el tanácsokkal. Nagyon fontos, hogy tudásunkat folyamatosan gyarapítsuk, szükség esetén kezdeményezzünk konzultációt a védőnővel vagy adott esetben a szülész-nőgyógyász szakorvossal. Tapasztalatom szerint a várandósgondozás akkor a leghatékonyabb, ha a kismama a különböző egészségügyi szolgáltatók összehangolt munkáját tapasztalja.

Dr. Kovács Barbara
személyi jogos gyógyszerész
Zsálya Gyógyszertár, Litér

Irodalomjegyzék

[1.] Magyar joganyagok 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet- a várandósgondozásról
[2.] https://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/kismamak_figyelem__fejlodesi_rendellenessegekhez_vezethet_a_laz
[3.] Dr. Török Judit Középpontban a nők –Gyógyszerészi szemmel a terhességtől a menopausáig Galenus kiadó Budapest, 2010.
[4.] https://gendiagnosztika.hu/gyogyszerszedes-a-terhesseg-alatt/
[5.] https://semmelweis.hu/gytk/files/2019/12/Hlavacs-Szakkepzes-20191026.pdf
[6.] Gyógyszerészet63. 716-722. 2019. Birinyi Péter, Horváth Adrienn Várandósgondozásról 3. A helyes vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-bevitel a várandósoknál
[7] Rationale of Probiotic Supplementation during Pregnancy and Neonatal Period Baldassarre ME, Palladino V, Amoruso A, Pindinelli S, Mastromarino P, Fanelli M, Di Mauro A, Laforgia N Nutrients. 2018 Nov 6;10(11):1693. doi: 10.3390/nu10111693. PMID: 30404227
[8] The Probiotics in Pregnancy Study (PiP Study): rationale and design of a double-blind randomised controlled trial to improve maternal health during pregnancy and prevent infant eczema and allergy. Barthow C, Wickens K, Stanley T, Mitchell EA, Maude R, Abels P, Purdie G, Murphy R, Stone P, Kang J, Hood F, Rowden J, Barnes P, Fitzharris P, Craig J, Slykerman RF, Crane J. BMC Pregnancy Childbirth. 2016 Jun 3;16(1):133. doi: 10.1186/s12884-016-0923-y. PMID: 27255079
[9.] Effect of Lactobacillus rhamnosus HN001 in Pregnancy on Postpartum Symptoms of Depression and Anxiety: A Randomised Double-blind Placebo-controlled Trial Slykerman RF, Hood F, Wickens K, Thompson JMD, Barthow C, Murphy R, Kang J, Rowden J, Stone P, Crane J, Stanley T, Abels P, Purdie G, Maude R, Mitchell EA; Probiotic in Pregnancy Study Group. EBioMedicine. 2017 Oct;24:159-165. doi: 10.1016/j.ebiom.2017.09.013. Epub 2017 Sep 14. PMID: 28943228
[10.] Early pregnancy probiotic supplementation with Lactobacillus rhamnosus HN001 may reduce the prevalence of gestational diabetes mellitus: a randomised controlled trial Wickens KL, Barthow CA, Murphy R, Abels PR, Maude RM, Stone PR, Mitchell EA, Stanley TV, Purdie GL, Kang JM, Hood FE, Rowden JL, Barnes PK, Fitzharris PF, Crane J. Br J Nutr. 2017 Mar;117(6):804-813. doi: 10.1017/S0007114517000289. Epub 2017 Apr 3. PMID: 28367765
[11] Maternal supplementation alone with Lactobacillus rhamnosus HN001 during pregnancy and breastfeeding does not reduce infant eczema Wickens K, Barthow C, Mitchell EA, Stanley TV, Purdie G, Rowden J, Kang J, Hood F, van den Elsen L, Forbes-Blom E, Franklin I, Barnes P, Fitzharris P, Maude RM, Stone P, Abels P, Murphy R, Crane J. Pediatr Allergy Immunol. 2018 May;29(3):296-302. doi: 10.1111/pai.12874. Epub 2018 Apr 6. PMID: 29415330