Személygépkocsi vásárlása előtt érdemes tájékozódni az esetleges adózási problémákról, az elszámolható költségek mértékéről és mikéntjéről, az adófizetési kötelezettségekről, valamint az adólevonási kockázatokról. Minden vállalkozásnak – a saját lehetőségeit, pénzügyi helyzetét figyelembe véve – más-más terv lehet a legalkalmasabb a járművásárlásra vonatkozóan, amelyet érdemes jó előre átgondolni. Jelen írás ezt a témát járja körül, leginkább a személygépkocsik speciális adóügyi helyzetére helyezve a hangsúlyt.

Cégautó és gépjármű adó

A Személyi jövedelemadó törvény és a Társasági adó törvény értelmében a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kilogrammot meghaladó együttes tömegű, vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít, ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni.

A főszabály szerint a cégautó adót az így meghatározott személygépkocsi után kell fizetni. Függetlenül az aktiválás, használatba vétel napjától, a beszerzés, a tulajdonjog-keletkezés már cégautó adó fizetési kötelezettséget jelent. A finanszírozás módja nem befolyásolja a cégautó adót, amelynek mértéke a gépjármű környezetvédelmi besorolásától és teljesítményétől is függ. A környezetkímélő gépkocsinak minősülő elektromos, továbbá a nulla emissziós gépkocsi után nem kell cégautó adót fizetni. Környezetkímélő gépkocsik

• a tisztán elektromos,
• az akkumulátorról legalább 25 kilométer megtételére képes tölthető hibrid,
• az akkumulátorról legalább 50 kilométer megtételére képes hatótáv-növelt, illetve
• a levegőt nem szennyező, egyéb meghajtású, nulla emissziós autók.

A gépjármű adót személyszállító gépjármű esetén (ide nem értve az autóbuszt) a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítményének kilowattban kifejezett mértéke után számolják, amely a gyártási évtől is függ. Gépjárműadó-mentességre jogosult minden tisztán elektromos, plugin hibrid és hatótáv-növelt elektromos autó, illetve minden olyan személygépkocsi, amely használat közben nem szennyezi a levegőt.

Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a környezetkímélő gépkocsinak minősülő elektromos, továbbá a nulla emissziós gépkocsik számára bizonyos önkormányzatok ingyenes parkolást biztosítanak.

Vagyonszerzési illeték

A gépjármű átírásakor fizetendő illeték mértékét már nem a köbcenti alapján határozzák meg, a számítás a jármű teljesítménye és kora alapján történik. Mentesül az illetékfizetés alól a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, vagyonértékű jogának megszerzése.

Regisztrációs adó

A Magyarországon forgalomba helyezendő személygépkocsik után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén regisztrációs adót kell fizetni. Ennek mértéke függ a személygépkocsi műszaki tulajdonságaitól, környezetvédelmi osztályától és első forgalomba állításának időpontjától. A regisztrációs adó hibrid személygépkocsi esetén egységesen 76 ezer forint, elektromos meghajtású vagy „veterán” minősítéssel rendelkező személygépkocsi esetén 0 (nulla) forint.

Általános forgalmi adó

Az áfatörvény másképp határozza meg a személygépkocsi fogalmát. Definíciója szerint a személygépkocsi 8703-as vámtarifaszámmal rendelkezik. Ezen VTSZ-besorolás alá azok a gépkocsik tartoznak, amelyek személy/személyek szállítására szolgálnak, és a szállítható személyek száma a vezetővel együtt sem haladja meg a kilenc főt. Az áfa rendszerében a versenyautó, a golfautó és a lakóautó is személygépkocsinak számít. Ez esetben arra kell figyelni, hogy bár számos autó együttes össztömege meghaladja a 2500 kilogrammot, a VTSZ száma viszont 8703, ezért a beszerzés és a gázolaj áfája nem vonható le (a tehergépkocsi után ezt érvényesíteni lehet), annak ellenére, hogy az szja törvény szerint a jármű nem minősül személygépkocsinak.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli, hiszen utóbbi esetben a tulajdonjog azonnal átszáll a lízingbe vevőre. Ennek a személygépkocsi lízingje kapcsán van kiemelt jelentősége, mert termékbeszerzés, azaz a személygépkocsi megvásárlása esetén az áfa nem vonható le.

„Személygépkocsi beszerzésére a fejlesztési tartalékot is felhasználhatjuk.”

A személygépkocsi bérleti díjának áfa-tartalma 2012-t megelőzően levonási tilalom alá esett, ezen időponttól kezdve viszont a bérelt személygépkocsik bérleti díját terhelő áfa-tartalom ismét levonható, de csak olyan mértékben, amilyen arányban gazdasági tevékenységet szolgál, ezért célszerű például útnyilvántartást vezetni.

A magánhasználat kiszámlázása nem javasolt, mert a munkavállaló és a munkáltató nem független felek, így ha a megtett kilométerek után legalább a piaci értéken számláznák ki a magánszemélynek a bérleti díjat, annak áfa-tartalma magasabb lenne, mint amekkora összeg ezáltal levonhatóvá válna.

Nyílt végű lízing esetén, a futamidő végén a lízingelt személygépkocsi tulajdonjogának átszállása nem automatikus, a lízingrészletek elkülönítetten tartalmazzák az áfát is tartalmazó lízingdíjat és az áfát nem tartalmazó kamatrészt. A nyílt végű pénzügyi lízinget az áfatörvény szolgáltatásnyújtásnak és bérbeadásnak tekinti, így a vállalkozás a bérleti díjhoz hasonlóan élhet az áfa-levonás lehetőségével.

Az áfatörvény az operatív lízinget (tartós bérletet) – a nyílt végű lízinghez hasonlóan – bérbeadásnak minősíti. Ennél a konstrukciónál azonban a lízingdíj nincs megbontva, a lízingbe adó a lízingdíj teljes összegét áfával növelt összegként számlázza. A levonási jog itt is hasonlóan érvényesíthető, de belátható, hogy a „kamatra” is felszámított áfa miatt drágább konstrukcióról van szó.

Az utolsó lízingdíj vagy a pótlólag fizetendő maradványérték esetében az áfa nem vonható le, hiszen a lízingbe vevő által ekkor történik a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése (amennyiben él a tulajdonszerzéssel).

Ezekkel a finanszírozási formákkal kapcsolatban látni kell, hogy a futamidő hossza, a kezdőrészlet és a maradványérték nagysága magas adójogi kockázatot jelent. Ha pedig a futamidő végén a lízingbe vevő meg is szerzi a személygépkocsi tulajdonjogát, egy utólagos adóellenőrzés során az adóhivatal várhatóan vizsgálni fogja a felek szerződéskötés-kori szándékát.

A tulajdonjogszerzésre irányuló szerződés átminősíthető zárt végű pénzügyi lízinggé vagy klasszikus adásvétellé, amelynek következménye, hogy a levont áfát az adóhivatal adóhiányként állapítja meg, arra késedelmi pótlékot és bírságot is ki fog szabni. Ha azzal számolunk, hogy a maradványérték és a magáncélú használat miatt biztos nem lehet teljes mértékben érvényesíteni az áfa-levonást, és az így beszerzett személygépkocsi értékesítése a későbbiekben áfa-fizetési kötelezettséggel fog járni, mérlegelni kell az áfa-levonás csekély, ám annál nagyobb kockázatú hasznát.

A személygépkocsi értékesítése termékértékesítésnek minősül, tehát az értékesítés áfa-köteles lenne, ám amennyiben a beszerzéshez nem kapcsolódott adólevonási jog, az értékesítés adómentes. 2013 óta akkor is adómentes az értékesítés, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, az sem lett volna levonható. Vagyis akkor, ha az adózó magánszemélytől vagy olyan vállalkozótól vette a személygépkocsiját, aki használtcikk-kereskedőként különbözeti adózás keretében szerezte be a személygépkocsit, esetleg alanyi adómentes jogállású adózótól vásárolt.

A személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó áfa:

Amennyiben a gyógyszertárak bármilyen mértékben is használják (áfa-köteles) gazdasági tevékenységükkel kapcsolatban a személygépkocsit, vagyis nemcsak magán-, hanem üzleti célra is, akkor az üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó szolgáltatások áfa-tartalmának 50 százaléka levonható, függetlenül attól, hogy a gyógyszerész tulajdonosa vagy bérlője a járműnek.

Ugyanakkor az áfatörvény a motorbenzinen és egyéb üzemanyagokon túl minden olyan terméket terhelő, előzetesen felszámított adó levonását tiltja, amely a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges, továbbá a személygépkocsi parkolási és autópályadíjából sem lehet levonni az áfát.

Az üzemeltetés költségei között számolható el a javítás, a karbantartás és a mosatás díja is, akkor is, ha a szolgáltatás számlája a felhasznált anyagköltséget is tartalmazza. Ugyanakkor a gumiabroncs-vásárlás a gépkocsi üzemeltetéséhez vásárolt termékértékesítésnek minősül, még akkor is, ha ahhoz szerelési szolgáltatás is kapcsolódik, mert ilyenkor elsődlegesen termékvásárlás történik.

A bérelt személygépkocsik áfa-visszaigénylésével kapcsolatban az is felmerülhet, hogy üzemeltetési költségként veszik figyelembe, és így igénylik vissza az áfa 50 százalékát, de ennek adójogi kockázatára már korábban kitértem. Hivatalos állásfoglalás ezzel kapcsolatban nincs, a szerződéseket minden esetben a valós tartalmuk alapján vizsgálja az adóhivatal. Véleményem szerint az ilyen elszámolás nem állja meg a helyét.

Társasági adó

A személygépkocsi beszerzési értéke az illetéket, a regisztrációs adót, az üzembe helyezés költségeit és a le nem vonható áfát is tartalmazza. Minthogy a jármű a vállalkozás tevékenységét több éven keresztül szolgálja, így azt a tárgyi eszközök között kell nyilvántartásba venni. Ez vonatkozik a lízingelt járművekre is. Az értékcsökkenés módját a számviteli nyilvántartásokban többféleképpen lehet meghatározni, ám a társasági adóalappal szemben a bekerülési értéket – költségként –kizárólag öt év alatt, egyenlő összegben lehet érvényesíteni.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a személygépkocsik értéke soha nem lesz nulla, így a vállalkozásnak maradványértéket kell képeznie, ami a jármű várható értéke a költségelszámolás után, magyarul, amennyiért el lehet majd adni, ami, mondjuk, a forgalmi érték 10 százaléka, de erről mindenki szabadon rendelkezhet. Ezt az elgondolást természetesen szabályzatban is le kell fektetni, és a személygépkocsik mindegyikénél következetesen kell alkalmazni.

A számvitelben értékcsökkenést a bekerülési és a maradványérték közötti különbözetre kell számolni.

Személygépkocsi beszerzésére a fejlesztési tartalékot is felhasználhatjuk, aminek következtében a felhasznált összeggel azonos mértékben már nem lehet értékcsökkenést érvényesíteni a társasági adóalapban (hiszen a fejlesztési tartalék már csökkentette a korábbi évek adóalapját), de a számviteli elszámolásokban lesz értékcsökkenése az eszköznek.

A fentieket figyelembe véve, a társasági adóbevallásban más költségekkel számolhatunk, mint a számviteli nyilvántartásainkban. Ha jól tervezik az elszámolás módját, az lehetővé teszi, hogy egy adott időszakban a korábbi évek nyereségéből beszerzett járművásárlás miatt ne forduljon veszteségbe az adott év(ek) eredménye, és erről még a beszerzés évét megelőzően érdemes gondoskodni.

Az operatív lízing költségét és a bérleti díjat a tárgyévi költségek között kell elszámolni. Amennyiben az első bérleti díj magasabb összeg volt, a költségeket időarányosan kell elszámolni a „futamidő” alatt. Mivel ezek nem aktiválható költségek, maradványértékről sem beszélhetünk, a költségelszámolás mértéke sem választható meg és fejlesztési tartalék felhasználására sem alkalmasak. Így hiába az előző évek eredményéből finanszírozza a gépjármű beszerzését a vállalkozás, a tárgyévi eredmény akár veszteségbe is fordulhat. A bérleti, illetve operatív lízingdíjban „felszámított kamat” után nem érvényesíthető adókedvezmény.

A tárgyi eszközök, így a személygépkocsik beszerzéséhez kapcsolódó, pénzintézménytől felvett hitelek (ideértve a pénzügyi lízinget is) kamata után adókedvezmény vehető igénybe. A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó élhet a kedvezménnyel, amely támogatásnak minősül. Az adókedvezmény a számított adó legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető. (Nincs 100 százalékos adókedvezmény, a számított adó nem csökkenthető nullára.) Az adókedvezmény az elvárt adóalap után számított adó után is érvényesíthető, mértéke 2017-től a hitel adóévben megfizetett kamata. Megszűnt tehát a korábbi, a kamat 40/60 százalékára, illetve a 6 millió forintos értékhatárra vonatkozó korlátozás.

Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie.

Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti (eladja).

„A gépjármű átírásakor fizetendő illeték mértékét már nem a köbcenti alapján határozzák meg, a számítás a jármű teljesítménye és kora alapján történik.”

Ha engem kérdeznének, hogy milyen járművet vegyenek, visszakérdeznék, hogy mekkora az éves várható nyereségük és a gépjármű vételára, mire szeretnék használni az autót, és esetleg környezetbarát autó is szóba jöhet-e. Mint látható, egy gépjármű vásárlása megannyi „titkot” rejt, ráadásul az adótörvények is változnak. Lízingszerződés esetén érdemes a Magyar Lízingszövetség segítségét kérni.

Kérem Önöket, hogy az itt leírtakból semmit ne ragadjanak ki önállóan, és mielőtt döntenének, konkrét kérdéseikkel mindenképpen forduljanak szakemberhez, illetve a szerződés minden pontját alaposan vizsgálják meg, mert az adókockázatokat sajnos mindig a vállalkozó viseli.

Juhász Katalin
okleveles könyvvizsgáló
JuS 2000 Kft.
06-20-954-9104