Hogyan viszonyul egymáshoz a patika szakmai irányítása és a gyógyszertárat működtető vállalkozás ügyvezetése, különös tekintettel arra az esetre, amikor a két feladatot különböző személyek látják el? Hogyan alakul a szakmai vezető felelőssége az előre nem látható, illetve a szándékosan okozott károk kapcsán? Az alábbi cikk a szerző 2017. március 12-i, az egerszalóki Gyógyszertár-működtetés Konferencián elhangzott előadása egy részének kivonata.

Valamennyi vállalkozási formában érvényesülő jogszabályi rendelkezés, hogy közforgalmú gyógyszertárat működtetni csak az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetése mellett lehet. A hatályos rendelkezések értelmében a személyi jog csak egy konkrét gyógyszertár működtetésére jogosít, tehát „önálló” személyi jog megszerzésére már nincs mód, azt mindenképpen egy adott gyógyszertárhoz kell társítani. Személyi jogos gyógyszerész hiányában az adott patikát működtető társaság elveszíti működési engedélyét, illetve a működtető társaság működési engedélyének visszavonása egyúttal a személyi jog elvesztését is jelenti, amelynek következtében az illető gyógyszerésznek újabb engedélyt, hatósági jóváhagyást kell szereznie, ha személyi jogot kíván szerezni egy másik vállalkozásban.

Működési formák és szakmai vezetés

Kérdésként merül fel, hogy a személyi jogos gyógyszerész általi patikavezetés jogilag hogyan valósulhat meg a különböző vállalkozási formák esetében. Egyéni vállalkozás, illetve az egyéni vállalkozó által megalapítható egyéni cég esetében a személyi jogos gyógyszerész maga az egyszemélyi vállalkozó. Ezek a vállalkozási formák ugyanis elválaszthatatlanok magától a vállalkozó magánszemélytől, aki természetszerűleg egyben a személyi jogos gyógyszerész is, hiszen közismert szabály, hogy a személyi jogosnak minden vállalkozási forma esetében tulajdonosnak (tulajdonostársnak) is kell lennie, aki az egyéni vállalkozás és egyéni cég esetében csak maga a vállalkozó magánszemély lehet.

Fontos kiemelni, hogy míg az egyéni vállalkozás és az ahhoz elválaszthatatlanul tapadó személyi jog élők között nem átruházható, addig az egyéni cég vagyoni betétje már élők között is szabadon átruházható egy másik egyéni vállalkozó részére, az ahhoz tapadó személyi jog átruházásával egyidejűleg. Ez az átruházás a működtetésben is jogfolytonosságot eredményez a jelenleg egyéni cég formájában működő gyógyszertár életében, így a vállalkozás működési engedélye is ennek megfelelően módosítható.

„Az egyéni cég vagyoni betétje már élők között is szabadon átruházható egy másik egyéni vállalkozó részére, az ahhoz tapadó személyi jog átruházásával egyidejűleg.”

A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság (jellemzően közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) esetében leginkább azzal biztosítható a személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetési joga a gyakorlatban, hogy az adott gazdasági társaság ügyvezetését és képviseletét a szakmai vezetéssel, irányítással és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben a személyi joggal rendelkező gyógyszerész tulajdonos(társ) önállóan látja el. Azaz a tagságnak legalább ebben a tárgykörben önálló döntési jogkörrel rendelkező ügyvezetővé (vezető tisztségviselővé) kell kineveznie őt.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a személyi jogos mellett ne lehetne kinevezni mást, akár több személyt is ügyvezetővé (természetesen úgy, hogy személyi jogosból csak egy lehet a gyógyszertárban). Sőt, akár az is előfordulhat, hogy elmarad a személyi jogos gyógyszerész ügyvezetővé történő kinevezése. Ez a jogi helyzet a Debreceni Ítélőtábla Gf.30092/2015/6. számú ítélete alapján nem jogszerűtlen. A bíróság álláspontja szerint ugyanis, ha a személyi jogos gyógyszerész nem tölt be ügyvezetői tisztséget, a jogszabályi rendelkezés alapján akkor is jogosult törvényes képviselőként a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében írt körben a társaság nevében fellépni. A bíróság ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a személyi jogos ügyvezetői tisztségből történő visszahívása nem érintette a személyi jogost a Gyftv. 73-74. §-ai alapján megillető jogokat, hiszen ezeket a Gyftv. 74. § (5) bekezdése alapján, törvényes képviselőként, az ügyvezetői tisztségből történt visszahívására való tekintet nélkül továbbra is gyakorolhatta.

A személyi jogos védelme

Ez az eseti döntés is rávilágít annak a garanciális jogszabálynak a fontosságára, amely a személyi jogos gyógyszerészt vezető tisztség betöltése nélkül is mindenkor védi, méghozzá olyan módon, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tagsága a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben. Az ettől eltérő bármilyen külön megállapodás (akár szóbeli, akár írásbeli) semmis. Mindez tehát a személyi jogos számára egyfajta vétójogot is biztosít.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a személyi jogos vezető semmilyen társaságon kívülről jövő, központi irányítás alá nem vonható, ez a fajta hierarchia még franchise rendszerben sem valósulhat meg.

A kárfelelősség szabályai

A vezető tisztségviselővé (ügyvezetővé) kinevezett személyi jogos gyógyszerészre a Polgári törvénykönyv általános kárfelelősségi szabályai automatikusan irányadók, így szükséges megvizsgálni, hogy egy gyógyszerész, aki vállalja egy gazdasági társaság ügyvezetését, ezzel együtt milyen többletfelelősséget vállal, és mikor kell helytállnia a magánvagyonával akkor is, ha a tagsági jogviszonya alapján a felelőssége egyébként korlátozott lenne (például ha egy kft. tagja).

A Ptk. 3:24. §-a alapján a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ez egyszerűen azért van így, mert a vezető tisztségviselő mindenkor valamilyen háttérjogviszony (megbízás vagy munkaviszony) alapján látja el az ügyvezetést. Ha tehát a vezető tisztségviselő nem a jogi személy érdekeit szem előtt tartva, nem a jogszabályokat követve járt el, és a jogi személyt emiatt érdeksérelem éri, az ügyvezető szerződésszegést követ el a társasággal szemben. A felelősség alóli kimentéséhez bizonyítania kell, hogy a kárt olyan, ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amely a szerződéskötéskor nem volt előre látható, valamint, hogy nem volt elvárható, hogy ezt a körülményt elkerülje vagy elhárítsa. Azaz nem a vezető saját felróhatóságának a vizsgálata áll a középpontban, így a felelőssége a társasággal szemben kvázi objektivizálódik.

„A leginkább azzal biztosítható a személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetési joga a gyakorlatban, ha az adott gazdasági társaság ügyvezetését és képviseletét (…) önállóan látja el.”

Az előreláthatósági klauzula bevezetésének célja, hogy kizárja a szokatlan, előre nem kalkulálható károk megtérítését. Fontos megjegyezni azonban, hogy a társasággal szemben az ügyvezető felelőssége nemcsak a ténylegesen előre látható károkra terjed ki, hanem azokra is, amelyeket az ő helyében egy felelősen, gondosan eljáró személy előre láthatott volna az adott helyzetben. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a megbízási vagy munkaszerződésben a vezető tisztségviselő felelősségét – a társaság és a vezető tisztségviselő közötti hatállyal – a felek korlátozzák.

A vezető tisztségviselő magánvagyonával való felelősségének megállapítására emellett akkor is sor kerülhet, ha a patikát működtető vállalkozás felszámolási eljárás keretében megszűnik, és kielégítetlen hitelezői követelések maradnak fent, továbbá bizonyításra kerül, hogy a volt vezető tisztségviselő a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben – amikor a céget már fizetésképtelenség fenyegette – nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket. Mentesül a felelősség alól az egykori tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, azaz úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, illetve az adott kárt a vezető nem látta előre, és nem is kellett előre látnia.

Az új Polgári törvénykönyv kétségtelenül egyik legvitatottabb, legtöbbet boncolgatott rendelkezése a vezető tisztségviselők felelőssége kapcsán ekként szól: a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. Ezzel az új Polgári törvénykönyv az alkalmazottért való felelősség szabályait alkalmazza akkor, amikor a vezető ténykedésével külső, harmadik személynek okoz kárt.

Aggodalomra azonban nincs különösebb ok, hiszen alapvetően egy ritka esetkörről van szó, ami nem terjed ki a gazdasági társaság saját magatartásaira (amiért csak a társaság felel önállóan), és természetesen nem sorolhatók ide a vezető tisztségviselő „civil”, mondhatni „munkakörön kívüli” károkozó magatartásai sem (amelyekért természetesen egyedül a vezető személy felelhet).

A szóban forgó kárfelelősségi rendelkezés alkalmazására csak azokban az esetekben kerülhet sor, amikor a vezető tisztségviselő „e jogkörében eljárva”, vagyis vezető tisztségviselői minőségében, a társaság érdekkörében eljárva és szándékosan okozta a kárt. Ugyanakkor e károkozása nem is minősül a társaság saját cselekedetének, ahol a vezető egyértelműen mint a társaság képviselője (aláírója) járt el. Ha tehát az ügyvezető a céges autóval szándékosan okoz balesetet, vagy egy üzleti tárgyaláson szándékosan megrongálja tárgyalópartnere irodáját, felelőssége – a károsult érdekében – egyetemleges lesz a társasággal (a gyógyszertárat működtető társasággal) együtt. Ekkor a károsult dönthet, hogy a társaságtól vagy az ügyvezetőtől kér kártérítést. Ha azonban az ügyvezető a szakmai irányítása körében hoz meg egy döntést, vagy képviselőként jár el e döntés végrehajtása során – amelynek következtében egy harmadik személy kárt szenved el –, a károkozásért ekkor csak a társaság fog felelni a károsulttal szemben, és a társaság később eldöntheti, hogy külön fellép-e a vezetőjével szemben.

dr. Maklári Zsolt
Sárdy, Szalántai és Társai Ügyvédi Iroda
zsolt.maklari@sardy.hu