A 2008-as év volt az első, amelyben a 2007-es év január 1-i jogszabályi változásainak (Gyógyszer gazdaságossági törvény) hatásai már erőteljesen érződtek. Azok a folyamatok, amelyek 2007-ben elindultak, most váltak igazán erőteljessé, de félő, hogy jövőre (2009-ben) ezeknek a folyamatoknak még súlyosabb következményei lesznek.

Melyek ezek?

1. Forgalom változása





























A nagykereskedelmi áras forgalom (a patikai és a kórházi piacot is beleértve) 2008-ban valamivel meghaladta a 2006-os évi szintet. Itt is látszik, az a már több országban megfigyelhető tendencia, hogy adminisztratív eszközökkel ugyan meg lehet fogni (fékezni) a gyógyszerforgalom növekedését, de ez csak átmeneti hatású. Hazánkban ez egy évig tartott - ugyanakkor azért az nyilván fájdalmas a piaci szereplőknek, hogy 2008-ban is a 2006. évi árbevételt tudták realizálni, miközben a működési és finanszírozási költségek jelentősen emelkedtek. A patikai piac 2008-ban mintegy 7 %-kal nőtt, ezen növekedés egy része azonban csak virtuális, hiszen a kórházi „különkeretből” kikerülő készítmények a forgalmat ugyan növelték, de az árrés-tömeget szinte alig. Ugyanakkor a kórházi piac növekedése teoretikus, hiszen az IMS adatok a dobozbeli fogyást mérik, de az egyáltalán nem biztos, hogy a piaci szereplők ezen gyógyszerkiszállítás ellenértékét a kihirdetett nagykereskedelmi áron kapták meg. Ha ezt a hatást figyelembe vesszük, akkor gyanítható, hogy a tényleges 2008. évi nagykereskedelmi árbevétel a 2006. évi alatt maradt. A kiszállított dobozszám 2008-ban kisebb mértékben emelkedett, mint az értékben vett forgalom, s nem érte el a 2006-os szintet – ugyanakkor a forgalmazott készítmények száma (elsősorban a generikus választék miatt) jelentősen megnőtt.





























2. A nagykereskedelmi árrés-tömeg változása




























Amint az látható, a forgalommal szinte párhuzamosan mozog az árrés-tömeg nagysága, ami azt jelenti, hogy a nagykereskedőknek ugyanabból a pénzből kellett gazdálkodniuk 2008-ban, mint két évvel ezelőtt. Jó hír az, hogy 2008-ban valamivel magasabb volt az árrés-tömeg, mint a 2007. évi, de koránt sem biztos, hogy ez az emelkedő tendencia 2009-ben is megmarad.

3. A logisztikai feladatok alakulása

Jelentősen megnőtt a nagykereskedőkkel szemben támasztott logisztikai igény. Az, hogy kb. 400 új gyógyszertár nyílt az elmúlt két évben (nem beszélve a patikán kívüli kiszolgálásról), azt jelenti, hogy a nagykereskedők ugyanazt az árumennyiséget 20 %-kal több helyre kellett, hogy kiszállítsák. Teljesen világos, hogy ez mind a szállítási költségben, mind a rendelésfelvétel és a kiszolgálás folyamatához kapcsolódó költségekben jelentős többletet igényel. Ugyanakkor a sorozatos árcsökkenések és a patikák anyagi helyzetének romlása miatt a gyógyszertárak rendelései elaprózódnak. Ennek megfelelően, a gyógyszerész ugyanazt a mennyiséget több alkalommal rendeli meg, jóval több kiszállítást generálva ezáltal (pl. az egy tételre jutó dobozszám az elmúlt két évben 30 %-kal csökkent). Nem véletlen, hogy a nagykereskedők valamennyi fajlagos mutatója romlott.

4. Az árcsökkenések kockázata, hatása
























Árcsökkenések Forrás: IMS

Rendkívül érzékenyen érintette a nagykereskedelmet a folyamatos és sorozatos gyártói árcsökkentés. Természetes, hogy ugyanazt a gyógyszert fizikailag ugyanannyiba kerül kiszedni és kivinni, viszont egy 30-40 %-os árcsökkentés mellett az árbevétel is közel hasonló arányban változik. A készlet leértékelés kockázata jelentősen megnőtt, ágazati szinten milliárdos nagyságrendeket veszíthettek a készleten a nagykereskedők, a legjobb készletezés mellett is. Mindeközben az árrés százalék nem emelkedett az utóbbi két évben.

5. A gyógyszertárak fizetési fegyelmének változása

A nagykereskedők fizetési kockázata nagymértékben megemelkedett. Az, hogy 400-zal több gyógyszertár osztozik ugyanakkora tortán, azt jelenti, hogy nem minden gyógyszertár képes kifizetni a nagykereskedőtől megrendelt gyógyszert. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének felmérése szerint az átlagos vevőállomány 5-6 nappal emelkedett az elmúlt két évben, mintegy 8-10 milliárd Ft-os plusz finanszírozást igényelve a nagykereskedőktől. Belátható, hogy ennek a kamatterhe több mint 1 milliárd Ft - ez jelentősen rontja az ágazat jövedelmezőségét. A pótlólagos finanszírozáson túl sokkal nagyobb probléma, hogy azok a patikacsődök, amelyeket a szakma egy része már tíz éve hangoztat, (de eddig nem tűnt igazán valós veszélynek) most valóban bekövetkeznek. Ebben az esetben mindenki sérül, hiszen a gyógyszerész elveszti a patikáját, sérülhet a magánvagyona, de a nagykereskedő sem juthat hozzá a kintlévőségéhez. Nyilván ezt a kockázatot minden szereplő igyekszik csökkenteni.

6. Megindult a gyógyszertárláncok kialakulása

Ahogy az európai tendenciáknak megfelelően várható volt - és ahogy azt több szakértő előre jelezte - átalakul a kiskereskedelem piaci struktúrája. A 2000, gyakorlatilag atomizált független patikából mára mintegy 1500-1600 maradt, 400-500 gyógyszertár láncként működik. Ezek természetesen eltérő szervezettséget és külső jegyeket mutatnak, de valahol egy-egy tulajdonosi kör irányítja őket. Ez a folyamat várhatóan nem áll meg itt és könnyen elképzelhető, hogy 2-3 év múlva, az ország gyógyszertárainak mintegy 50 %-a valamilyen lánchoz tartozik. Európában szintén találunk példákat azokra a virtuális láncokra, stratégiai együttműködésekre (Gyöngy Patika, Szim-patika, Mosoly Patikák) amelyek függetlenként próbálják felvenni a versenyt, az önállóságot nem feladva, de a közös működés előnyeit kihasználva. Ezek a kezdeményezések egyelőre gyermekcipőben járnak, hiszen nem tudnak olyan mértékű „együttmozgást” tanúsítani, amellyel hosszabb távon is versenyképesek. Ha már az európai példáknál tartunk, látható, hogy hazai gyógyszer-nagykereskedelemben (és kiskereskedelemben) erősödnek az európai tendenciák, miszerint:

1. a piac növekedése megáll, illetve lassul;
2. a globalizáció erősödik;
3. a nagykereskedelmi piac koncentrációja növekedik;
4. a kiskereskedelmi piac koncentrációja növekedik;
5. a tisztán nagykereskedelmi tevékenység mellett a nagykereskedők pótlólagos szolgáltatásokat is bevezetnek.

7. A nagykereskedők lehetséges válaszai

Visszatérve a magyar folyamatokra, a gyógyszer-nagykereskedő cégek általában azonos, a nemzetközi példákhoz hasonló válaszokat adtak a kihívásokra.

Melyek ezek?

1. pénzügyi szigorítás a gyógyszertárak felé;
2. költségcsökkentő projektek beindítása a társaságon belül;
3. a kiszállítási- és rendelési folyamatok egyszerűsítése.

Ugyanakkor a kedvezményrendszer az ágazatban egyelőre stabil, amely a jövedelmezőségi helyzet változásával azonban még módosulhat a jövőben. Összességében kijelenthető, hogy a nagykereskedelem feltételrendszere a 2008-as évben romlott, s várhatóan a 2009-es évben sem javul. A számunkra katasztrofális Gyógyszer gazdaságossági törvény mellett egyre erősebben érezhető a világgazdasági válság, amely a gyártókra és a gyógyszertárakra is hatással van (pénzügyi szigorítások, jövedelmezőség romlás) s ekkor még nem beszéltünk a forint árfolyamából adódó áremelési nyomásról és kockázatokról sem. Bár a nagykereskedelem szolgáltatási szintje 2008-ban nem csökkent, kérdés, hogy a jelen gazdasági helyzetben ez meddig tartható, illetve még ennél is fontosabb az a kérdés, hogy a jelentősen leromlott finanszírozási környezetben mely cégek tudnak talpon maradni. Egy biztos - gyógyszerellátás és gyógyszer-kereskedelem lesz jövőre is, de hogy milyen színvonalon és milyen piaci szereplők fogják ezt végezni, az sokkal bizonytalanabb, mint az utóbbi 15 évben bármikor.

Szabó Ferenc
Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége
elnök