A tára mellett állva nap mint nap találkozhatunk a demencia különböző fokán álló páciensekkel vagy hozzátartozóikkal. Amellett, hogy tisztában vagyunk a betegség tüneteivel és velejáróival, gyógyszerelési és életmódbeli tanácsokkal is segíthetjük az érintetteket.

A demencia korunk egyik népbetegsége. A latin eredetű szó jelentése: értelem, szellem nélküli. Már ez is igen sokat elmond a klinikai képről. A nyugati társadalmakban a betegség előfordulása az életkorral nő. Míg a 65 éves korosztály csupán 15 százalékára jellemző, addig a 90 évesek között minden harmadik embert érint a betegség. A demencia egy összefoglaló név, amelynek különböző fajtái lehetnek (a két leggyakoribb a vaszkuláris és az Alzheimer típusú demencia).

A betegség kialakulásának hátterében az agyi idegsejtek pusztulása áll, ami főként a frontális lebenyben és a hippocampus területén kifejezett. A neuronok károsodásának hátterében sok tényező állhat. A folyamatra jellemző, hogy megnő az intracelluláris Ca2+ szintje, amelynek hatására olyan anyagok termelődnek a sejtben, amelyek szabadgyök-képződést eredményeznek. A reaktív ágensek felhalmozódása pedig végül sejthalálhoz vezet. A Ca2+-beáramlás fő kiváltója a glutamát, amely a központi idegrendszer egyik fontos neurotranszmittere. Ennek fokozott jelenléte kóros sejtműködés eredménye is lehet, csakúgy, mintha szöveti károsodás miatt alakulna ki. Stroke bekövetkeztekor jelentős mennyiségű glutamát szabadul fel, ami nagymértékben károsítja az idegsejteket. Alzheimer típusú demencia esetén a neuronokon belül hiperfoszforilált neurofibrillumok képződnek, amelyek rontják a jelátvitelt, valamint a sejtek között amiloid-plakkok képződését is megfigyelték, amelyek szintén az agyi funkciók romlásának hátterében állnak.

Okok és tünetek

A demencia jellemző tünetei: az emlékezet hanyatlása, a térbeli tájékozódás és a koncentráció zavara, szellemi lassulás, a tervezési, logikai, kreatív képesség fokozatos elvesztése, a beszéd zavarossá válása, valamint a nehéz alkalmazkodás az új helyzetekhez. Enyhe esetben a deficittünetek mellett a beteg önállóan képes ellátni magát, személyi higiéniája megtartott, van ítéletalkotó képessége. Közepesen súlyos demenciában szenvedő egyén csak részben képes önálló életvitelre, segítséget igényel. Súlyos állapotban már állandó felügyeletre szorul, személyi higiéniáját elhanyagolja, gondolatai inkoherensek.

A diagnózis felállítása előtt mindenképpen fontos a kiváltó ok tisztázása, hiszen demenciát okozhat felderítetlen magasvérnyomás betegség, cukorbetegség, kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés vagy -túlműködés, anyagcsere-betegségek, fertőzések, gyógyszerek mellékhatása. A jóindulatú időskori feledékenység is elkülönítendő. Sokszor az olyan társult betegségek, mint a szorongás, a pszichózis vagy a depresszió is árnyalják a képet.

„A betegség kezelésében az elsődleges szempont a folyamat megállítása, lelassítása.”

Gyógyszeres terápia

A betegség kezelésében az elsődleges szempont a folyamat megállítása, lelassítása. Sajnos jelenleg még nem rendelkezünk a demencia visszafordítására alkalmas terápiával.

A gyógyszeres kezelés alapja vaszkuláris demencia esetén a keringés javítása, amelyre alkalmas a piracetam, a nicergolin, a vinpocetin és a ginkgo biloba. Ezek közös jellemzője, hogy javítják a mikrocirkulációt, kedvezően befolyásolják a vér reológiai tulajdonságait, némelyik a trombociták összetapadását is gátolja. Alzheimer-kór esetén a kolinerg neuronok pusztulása jellemző, ezért a farmakológia is innen közelít: a kolinészteráz-gátló rivastigmin és donepezil mellett a nikotinerg-receptort is stimuláló galanthamint is használják.

Mellékhatásként ezeknél a gyógyszereknél hasmenéssel, gasztrointesztinális görcsökkel, szekréció-fokozódással, vérnyomáscsökkenéssel, központi idegrendszeri görcsökkel és tremorral lehet számolni. A másik gyakori gyógyszer az NMDA-receptor-gátló memantin, amely a középsúlyos esetek bázisterápiájához tartozik. Ennek mellékhatása: székrekedés, zavartság, szédülés, hallucinációk, légszomj. Az alternatívák között – főként időskori hormonális deficit esetén – szóba jöhet az ösztrogén. Nem győzik hangsúlyozni az antioxidánsok hatását (nem csak demencia esetén), ezért jó választás lehet az aszkorbinsav, a tokoferol vagy a selegilin. Kísérletek zajlanak a Ca2+-csatorna blokkolására, a neuronális növekedési faktor (NGF) befolyásolására, valamint a CBD olaj használata is igen erősen kutatott terület, amelyektől a későbbiekben kedvező eredményeket várhatunk.

Életviteli tanácsok

A kezelés további fontos pontja az életvitel áttervezése. A betegség során sokat segít a rendszeres testmozgás, az ismétlődő programok, a keresztrejtvény és hasonló feladványok megoldása. Az étkezésben a friss, vitamindús, zöld, leveles zöldségek fogyasztása, az omega-3 zsírsavakban gazdag alapanyagok használata. A keleti gyógykezeléseknél emlegetett gotu kola, kurkuma, indiai ginzeng is jó hatással van a betegségre.

Odafigyelés és türelem

A demencia igen megterhelő mind a betegre, mind a környezetére nézve. Igen fontos a napi rutin felállítása és a szeretetteljes, törődő gondoskodás. A gondozás első lépcsője mindig a közeli hozzátartozók bevonásával kezdődik, ami a családtól igen nagy odafigyelést és türelmet igényel. Ha már ezt a feladatot nem tudják ellátni, külső, szakképzett ápoló igénybevételére van szükség, ami a beteg és családja életére is nagy hatással van. A betegség a kezelés közben az orvos és a gyógyszerész részéről is nagy figyelmet igényel, ezáltal lehet ugyanis elkerülni az interakciókat, és javítani a compliance-t.

Dr. Nagy Ádám
szakgyógyszerész

Irodalom:

Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Medicina 2011
Tariska P., Bereczki D., Degrell I., Janka Z., Karsay, K.: Ajánlás demenciák kivizsgálására és gyógykezelésére, Psych. Hung. 2002
dementiacarecentral.com